2014. jan. 29.

Kétszemélyes bál

Fluff, hát ezt a napot is megértük. Ráadásul pici!Sherlock, pici!John. Már régóta gondolkoztam valami hasonlón... Mindamellett tegyük fel, hogy Mycroft nem csak hét évvel idősebb Sherlocknál, Harryre és Johnra ugyanez érvényes. És gyerekek, de ehhez képest szerintem tiszta OOC lett az egész. Nem baj, majd lesz ez jobb is. [tudom, fene a mazochista mindenemet, inkább el is bujdosok...]




- Hé, gyere! – súgta Sherlock a mögötte álló, szőke kisfiúnak. – Üres a bálterem.
- Akkor jó – válaszolta ugyanolyan halkan John. – De ez a ruha olyan hosszú, mindig orra esek benne.
Az öltönyös fiúcska csak bólintott.
- Ne nyafogj már annyit... Csak gyere!
- De Sherlock... amikor Harrynek bálja volt az iskolában, a lépésekre nem is figyeltem, úgyhogy kicsit ügyetlen leszek – pirult el. Sherlock csak kuncogott, és John hajához nyúlt, hogy az egyik rózsaszín szalagot megigazítsa, ő azonban királynőkhöz méltó kézlegyintéssel ütötte el a kezét: - Mégis mit képzel, uram? Egy hölgy hajába nyúlkálni? Ez teljesen összeegyeztet... izé, nem való az etikettbe! 
Felkacagtak, majd becsukták maguk mögött a bálterem díszes ajtaját. Itt még szinte Sherlock sem járt soha, csak amikor a felnőttek keringőztek a zenekar játékára. A fekete hajú ötéves megállt hajbókolva a "hölgy" előtt, táncolni hívta. Az beleegyezőn bólintott, és egymásba karolva kezdtek lépegetni.
Egy-két-há, egy-két-há.
Eleinte csak a lépéseikre ügyeltek, és hogy ne piruljanak el, ha egymás szemébe néznek. Aztán mikor elfáradtak, a felnőttektől ellesett módon koccintottak és megittak egy-egy pohárka bort - igazi bort, Sherlock elcsent egy üveggel a konyhából, miközben Mycroft a házidolgozatát gépelte le éppen. A tánc legvégén – John egy régi keringőt dúdolt, arra táncoltak – mélyen egymás szemébe néztek, és - talán az elfogyasztott alkoholnak köszönhetően - valamiféle különös bátorságot éreztek. Sherlock egyik kezével elengedte partnere, vagyis partnernője derekát, és arcához nyúlt. Mikor magához húzta, John csöppet sem tiltakozott, és amikor a szája az övére tapadt, lehunyta a szemét.

*

Mycroft Harriettel együtt már az egész kastélyt tűvé tette a két szökevény után, és az utolsó hely, ahová mehettek a bálterem volt. Mikor beléptek, mindkettőnek elállt a szava, Mycroft egy kissé meg is szédült, meg kellett kapaszkodnia a másikban. A bátyja új öltönyét hordó Sherlock és a rózsaszín lányruhát viselő John a terem közepén álltak, klasszikus keringőállásban, azt leszámítva, hogy épp önfeledten csókolóztak. Mikor Mycroft elkapta tekintetét róluk, észrevett az egyik asztalon egy bontott üveg bort és két üres, de párás falú poharat, nem szándékosan, de - kissé eltátotta a száját.
Amikor visszanézett kettőjükre, azok mintha megérezték volna a tekintetét, elváltak egymástól, és az ajtóban állókra meredtek. Mindkettejük azonnal elvörösödött, és a terem két sarkába meredve magyarázkodtak. Harriett elnevette magát.
- Annyira édesek vagytok! – a két kisfiú – a kisfiú és a kislány – ha lehetséges, még vörösebb arcszínt öltött, és végül John megragadva Sherlock kezét, elfutott.
Mycroft összeráncolta a szemöldökét, Harry viszont kedvesen nézett utánuk.
- Olyan kár, hogy egyszer felnőnek – jegyezte meg. Mycroft - még mindig kissé zavartan - csak bólintani tudott.
Mindenesetre holnap beszél mindkettejük fejével, és elkobozza tőlük a rózsaszín ruhát.

Emlékbe.

9 megjegyzés:

  1. Szia!
    Még nem találtam meg a megfelelő szavakat erre a cukiságra! : D Nagyon aranyos lett, szinte végignevettem! :) Örömteli perceket okoztál nekem! :) Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés
  2. Én köszönöm, hogy írtál pár sort a blogomra. A kidlock műfaj cukisága pedig alapból nem ismer határokat, úgyhogy szerintem nem csak az én érdemem :3
    Szívesen!

    VálaszTörlés
  3. Jaj de jó, itt is egy kidlock! *-* Cuki faktor az egekben, sőt, már kiakadt. Szivárványos egyszarvúkat látok mindenhol a györtől. (Amúgy drága unokahugom az unikornisok hercegnője, lehet, hogy az ő keze is benne van a dologban.) Mycroft meg a végén... és Harry...Na meg John és Sherlock... :33 Nagyon tetszett, köszi az élményt. :*

    VálaszTörlés
  4. Először is, ÜDV ITT! *megölelget*
    Másodszor: nagyon örülök, hogy tetszett.
    Harmadszor; üdvözlet az unokahúgodnak :D

    VálaszTörlés
  5. OMG! Ne már, hogy lehetsz ilyen cuki, ilyen aranyos, hogy nyunyorgassalak agyon a szeretetemmel! Nem is lett annyira OOC, hiszen gyerekek és a gyerekek aranyosak, ezek ketten aztán meg pláne! Asszem örömömben úgy látom a monitort, mint az animékbe, tudod olyan kis csillogó gömbök, meg rózsaszín buborékok és unikornis nyihog a háttérben.
    Két kis cukorfalat és punktum.
    Elolvadtam.
    Kszönöm, hogy olvashattam!
    U.I: EKKORA kiváncsisággal várom ám a Shendersonodat!

    VálaszTörlés
  6. Fuhú, köszönöm a dicséretet! *ugrál*
    Nos, nem szoktam animéket nézni, egyedül az APH-ra szántam rá magam, de azért el tudom képzelni. Nagyon feldobtad a délutánom, örülök, hogy tetszett, szívesen!
    Apropó, shenderson. Az enyém ahogy elnézem, iszonyat rövid lesz a tiédhez képest, és még csak a végét írtam meg, az elejével még nem is foglalkoztam, eddig nem is volt túl sok szabadidőm... Viszont hétfő-kedd nekünk síszünet, szóval majd próbálkozom. Fogalmam sincs, mikorra lesz kész, viszont mielőtt posztolnám, el fogom küldeni neked, ez biztos. Személy szerint nagyon félek, hogy mi lesz belőle, mert itt szól a Gánzenrózisz a fülembe, és a többi megnyugtatóbbnál megnyugtatóbb dal, úgyhogy-- hát.
    [enyhén spoiler: baj lenne, ha Sherlock tényleg nem élne?]

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na itten is mondom: a te novellád, a te dolgod, és nem, nem bánom, hogyha Sherlock halott.
      Akkor is alig várom, persze olyan ütemben dolgozol, ahogy akarsz, én hónapokat szoktam csúszni, szóval nem lehetsz rosszabb nálam. És akárhogy is érzed, hogy sikerült én dédelgetni fogom. (Szép magyar mondat)

      Törlés
  7. Imádnivaló kis szösszenet lett, nem is tudok mást mondani, mint a többiek, belehabarodtam :3 (bepótoltam a válaszadást is az elmondhatatlanul édes kommentjeid alá, amiket a blogicámon hagytál :*, szégyellem a pofámat, nem voltam valami időmilkós ._.)

    VálaszTörlés
  8. Juj, köszi!
    [sose szégyelld... én sem érek ám rá mindig.]

    VálaszTörlés