2017. dec. 25.

KARÁCSONYI SECRET SANTA

Az én (megkésett) karácsonyi ajándékom, és az első írásom évek óta. Arany/Pityófi, rövid meg aranyos, és szeretettel készült. És az art a fontosabb része. :D Boldog karácsonyt Anna!









BAMM. 
- Jancsi? Jan... Jancsi...? Jól vagy?? - kapta fel a fejét Sándor, és dobott le mindent (girlandok, szaloncukrok és egyéb giccsek) amit addig a kezében tartogatott, és indult meg villámgyorsan a nappali irányába. János a szőnyegen ült. Á bal térdét fogta fájdalmas kifejezéssel az arcán, és Toldi Mikit, a pulit simogatta, aki kitartóan próbálta meggyőzni gazdáját, hogy minden rendben van, annak tenyerének nyalogatásával.
- Te Jancsi, te leestél - állapította meg kedvese, és megpróbálta nem kiröhögni, ahogy elképzelte a csúcsdíszt feltenni próbáló, létrán lábujjhegyen ágaskodó Aranyt. Gyorsan lehajolt, és megpróbálta felcibálni Jánost a padlóról, utána gyorsan az ölelésébe zárva. - Hé, minden oké?
- Igen, azt hiszem, nem törtem össze semmim.
Miki csaholva nyugtázta az örömhírt, és odavonszolt eléjük egy csillogó piros gömböt. Sándor felvette, és felakasztotta egy csupasz ágra. A már felakasztott díszeket vizslatta szakértő szemmel. Újra meg újra felgyúló meleg fények, sárga csillámporral borított csillagok, fényesen tükrös piros gömbök, füzérek... Valami még sértette az esztétikáját, valami még nem volt ott. Talán még abból a sárga díszből kellett volna—
- Csak nem némi Arany hiányzik? - kapta el a derekát János vigyorogva, és temette a fejét párja vállába miután egy csókot nyomott a nyakára.
- El sem tudod képzelni, mennyire - susogta Sándor, ahogy kedvese hajába túrt. - El sem tudod képzelni.
Ez volt az első karácsonyuk együtt, és Petőfinek az eddigi legszebb. Múlt évben majdnem elvesztette Jancsit. Otthagyta minden szó nélkül, de nem ez volt az egyetlen dolog amit akkor elrontott; az akkori életében semmit nem vett komolyan. Mire visszatért, János bánatában összejött egy lánnyal - Petőfi vissza sem akart már gondolni, és azóta magát okolta, mert abban az évben Jancsi teljesen magába fordult. De most megadatott ez a jelen, hogy ott lehetett akkor és ott és vele. Tökéletes pillanat volt. 
- De te teszed fel a csúcsdíszt. 
- Megegyeztünk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése